A bölény ugrani készül

A Marozus műhely legújabb alkotása nagyon elegánsan vált témamotorrá. Ha a tank feliratát nem vesszük, akkor elég ránézni, és rögtön a bölény ugrik be…

Mi volt előbb, a név vagy a forma? „A forma” – mondja Tamás. – „Az­tán ahogy alakult a forma, egyre inkább bölényre hasonlított, így pedig a név is egyértelművé vált…”
A motor építése egy Amerikából behozott, közepesen törött 2006-os donorral kezdődött. Nem sokkal később minden ment a levesbe, és az asztalon maradt – egy szép blokk.
Tamás pár napig járkált a blokk körül, és felmérte, hogy a műhelyben milyen elfekvő fődarabok vannak. Akadtak ilyenek, pl. első teló, kerekek, hátsó központi teleszkóp. Tehát szerencsére volt néhány szóba jöhető példány.
Körvonalazódott hát a radikális, letisztult forma! Az első teló, egy Buell S1 teleszkóp meglehetősen rövid, így adott volt a morc, előreugró, -dőlő külső. Készült a váz, Tamás fogott egy nyakat, leszabta a váz gerincét, felhasználta a donor vázát, és a blokk köré építette. Egysze­rűnek tűnik, de cseppet sem volt az, jelentős mennyiségű hónap telt
el közben. Kialakult a hátsó hajtás, amit meghatározott a gumiméret. A primerház kiszélesítésének a költsége túl nagy, és a nagy súly sem túl jó, ha jobban egy oldalra kerül. Így ez kimaradt.
Elkészült egy terv a hajtásról, amit a hátsó villa foglal magába, na és az első kiflikről, amiben el vannak rejtve az egyedi kapcsolók, valamint a bowdenek. A kivitelezés egy CNC-s gép és a mesterének feladata volt.
Az adott gumi határozta meg a felni méretét is, kiesztergálták a küllőket egy autó kerékből, és belekerült egy Buell agy. Eközben zajlott a tank megalkotása, és eközben érkeztek vissza az elkészült alkatrészek is. Tamás már tudta, hogy egy bölényt fog építeni. A bikalovagló edzések mégis kimaradtak.
A hátsó, húzó lengéscsillapító meghatározza a lengővillát, és így az egyoldalas megoldás okozott egy kis nehézséget. A vázhoz csatlakozó lengővilla a modell jellegéből adódóan egy gumiágyban csatlakozik. Ezáltal viszont feszült egy oldalra, ezért ki kellett egészíteni egy másik lengéscsillapítóval. Ennek az ülés alatt jutott hely.
Nagyjából összeállt az alap, már nem volt sok hátra, csak a lemezelés, ja és ki kellett találni a fékek vezérlését, ami megint nem volt egyszerű, mivel egy pedálnak kell kezelni az első és a hátsó féket is. Így a kormány tiszta maradhatott, csak a kuplung és gázmarkolat van rajta.
Tamás a motort még vagy százszor szétszedte és összerakta, finomította, porfestette, összerakta, szétszedte… Közben egyediben elkészültek a lábtartók, a markolatok, a távtartók és az egyéb apróságok.
Az akkumulátornak az ülés alatt nem ma­radt hely, így ment a „cápába”, a has spoilerbe. Még jó, hogy az olajtartály egyben van a blokkal, így ez nem okozott nehézséget.
Igen különleges vonalú, és rendkívül egyedi motort sikerült a Marozus műhelynek összehoznia. Gratulálunk!